A kiadókban, mint minden nagy cégnél, különböző csoportok és szakemberek látják
el a belső feladatokat. Az ő munkaköreiket igyekszem a legjobb tudásom szerint
tömören összefoglalni, hogy lássátok, milyen eltérő feladatok vannak, és azokat
kik végzik egy könyv kiadatása során.
Előolvasók
Többes
számban írom őket, mert ilyenkor sosem egy emberről beszélünk. Ők azok, akikkel
a beérkezett kéziratok először kapcsolatba kerülnek.
Az
előolvasók először megnézik a mű szinopszisát, és ha azzal meg vannak elégedve,
beleolvasnak a regénybe. Ilyenkor a regény több szűrőn megy keresztül:
1. Helyesírás
Az
első oldal elolvasásával megállapítják, hogy tudsz-e helyesen írni. Ha komoly
hibákat találnak, akkor a regényt elvetik.
2. Fogalmazás
Az
első néhány oldal átolvasásával ellenőrzik a fogalmazási készségeidet. A fura
szófordulatok és szavak könnyen kiszúrhatnak az írójával. Figyelj oda, miket
írsz, és óvatosan bánj a dialektussal, mert nem biztos, hogy az előolvasók
vevők például a tömény szlengre. Mindent csak ésszel.
3. Ötletesség
Egy-két
fejezet (körülbelül harminc oldal) elolvasása alapján vizsgálják, hogy mennyire
ötletes a történet. Ha egy újabb sablonnal találkoznak, amit már százszor
olvastak, kidobják. Nem fogja meghatni őket, hogy Te az első két szűrőn csont
nélkül átmentél.
4. Szerkezet
Nagyjából
a regény feléig olvassák el az irományt – ekkor több dolgot is vizsgálnak. A
legfontosabb a mű szerkezete, megnézik mennyire logikus a történetvezetés,
mennyire kiszámítható, fordulatos, vagy éppen hatásvadász. Odafigyelnek a
szereplőkre, a jellemfejlődésükre, és arra is, hogy az egész történet vajon
hová tarthat. Ha úgy látják, hogy megéri a pénzét, tovább engedik az ötödik
szűrőre.
5. A teljes mű
Itt
ugyanazt vizsgálják, amit a negyediknél, de kiegészítik néhány dologgal.
Továbbra is odafigyelnek a szerkezetre, a történetre, a karakterekre, de
emellett az aktuális divatokra, célcsoportra és közérdeklődésre is.
Marketing-szempontból is megvizsgálják a művet, hogy melyik aktuális eseményhez
– például egy ünnephez, mozgalomhoz, vagy egy másik híres és közkedvelt könyvhöz/filmhez
– tudják kapcsolni. (Ezért volt néhány éve annyi vámpíros könyv.) Ha úgy
látják, hogy minőségében és reklám tekintetében is megállja a helyét, csak
akkor mondanak áment a regény kiadatására.
(Tehát
a siker nem száz százalékig tőlünk függ.)
Láthatjátok
tehát, hogy az első lépcsőfokon túljutni nem is olyan könnyű, és így már talán
jobban megértitek, miért dobják vissza sok írónak a munkáját. Persze nem a
reklámozhatóság ügyes-bajossága a legnagyobb probléma, de erről majd Az elsőkönyvesek tragédiái című cikkben
írok.
Jó
tanács: ha nem akarsz már az előolvasóknál elhasalni, elküldés előtt keress meg
valakit, aki ért az íráshoz, és kérd meg, hogy nézze át az írásodat és mondjon
őszinte véleményt róla. Nem garantálom, hogy ezáltal osztatlan sikert fog
aratni a regényed, de nagyobb az esélye.
Szerkesztő
A
szerkesztő a könyvkiadatás legfontosabb munkáját végzi – ami azt jelenti, hogy
az elfogadott műveket még elfogadhatóbbá teszi.
A
regényt elejétől a végéig elolvassa, ha kell többször is, és kritikus érzékével
észreveszi a hibákat és azok forrásait, amit később elmond az írónak is. A
bajos részek kijavításán együtt dolgoznak munkamegosztásban addig, amíg a mű
végleges formát nem ölt. Sokszor ad ötleteket és tanácsokat is. Gyakran
helyesírást is javít, de van, hogy ezt a feladatot a lektornak kell
megcsinálnia.
Itt
egy példa egy igazi szerkesztőtől, Varga Beától. Tehát nem én találtam ki, nem
én csináltam, nekem csak annyi közöm van az egészhez, hogy ide kitettem. Nem
mondom, hogy minden megjegyzésével száz százalékosan egyetértek, és megadóan hajbókolok
előtte, pár icipici dolgot másképp gondolok, de egyébként én magam is áment
mondok a meglátásaira. Mégiscsak ő a szakember, csak jobban tudja nálam, hogy
az ő kiadója (Könyvmolyképző) milyen igényeket állít a magyar szerzői felé.
(Azt pedig most nem részletezem, hogy az idegen nyelvről fordított
kiadványaikban már nincs ilyen precíz munka, azokban elírást is találok
mindig.)
A
lényeg az, hogy aki behatóbb pillantást szeretne vetni egy hús-vér szerkesztő
munkájára: nos, tessék, itt van, jó olvasást hozzá, bizonyára nagyon tanulságos
lesz. ;)
Megjegyzés:
Az
a feladatkör, amit én az oldalamon csinálok is részben ide tartozik. Bár én
inkább lektori kötelezettségeket látok el, de alkalomadtán, amikor valakinek
mélyebben foglalkozok az írásával és kritikát írok neki az már lényegében amatőr
szerkesztői szakvélemény. Amatőr, mert nem ez a szakmám és mert egy fillért sem
kerestem még vele, nem azért mert hétköznapi értelemben amatőrként kezelném
magam.
Lektor
A
lektor legfőbb dolga a helyesírás javítása. Az elírt szavakat kijavítja, a
lemaradt írásjeleket pótolja, és a többi. Gyakran nem csak egy lektort
alkalmaznak egy könyv javításához, hanem többet is „több szem többet lát” alapon.
A
lektor már nem szól bele a mű szerkezetébe, a jellemek alakulásába, vagy a
kisebb részletekbe. A lektor helyesírás és tördelés tekintetében hozza formába
a regényt.
Marketing-csapat
A
marketingesek folytatják azt a munkát, amit az előolvasók már elkezdtek, vagyis
a kiadvány reklámjának a megtervezését. Itt sok kreatív és pénzügyi szakember
dolgozik együtt, akiknek az a céljuk, hogy minél feltűnőbb és érdekesebb
reklámot csináljanak minél olcsóbban, hogy a könyv végleges ára se szökjön az
egekbe.
A
kreatív-csapat készíti az összes képi anyagot, reklámszöveget a plakátoktól, a
metróablak-reklámon keresztül a hírlevelekig.
Grafikus
Szintén
egy kreatív szakember, aki vagy a reklámmal, vagy a borítótervezéssel (vagy
mindkettővel) foglalkozik. Igényesebb könyveknél díszes sorelválasztók, kicsi
rajzok, esetleg illusztrációk is megjelennek, ezeket is a grafikusok készítik.
Kiadványszerkesztő
Neki
a legfőbb feladata széppé varázsolni a szöveget. A kiadványszerkesztő természetesen
nem Wordben dolgozik, hanem kifejezetten kiadványszerkesztő-programokkal, mint
amilyen az InDesign.
Egészen
eddig a pontig mindenkinek teljesen mindegy, hogyan néz ki a regényed, mert
eddig csak a tartalmával foglalkoztak. A kiadványszerkesztő állítja be a sor
behúzásokat, a betűtípust, az igazításokat, a képeket/illusztrációkat. Az ő
feladata könnyen olvashatóvá és harmonikussá tenni minden egyes oldalt, hogy az
olvasó szeme ne fáradjon el olvasás közben.
Menedzser
A
menedzserek kommunikálnak a csapatok között, de legfőképp a nyomdával való
tárgyalásokat bonyolítják le. Fontos szerepük van a példányszámban, a könyv
főbb jellemzőinek kialakításában (puha borítós, kemény borítós, stb.) és a
pénzügyekben is. A menedzserek határozzák meg a könyv végleges árát, miután a
nyomtatási megbeszélések megtörténtek, vagyis tudják, hogy mennyibe fog kerülni
a nyomtatás.
A
legjobb tudomásom szerint a szerződést is ők íratják alá.
Nyomdászok
A
nyomdai dolgozóké a munka java, mivel nekik kell az elektronikus dokumentumból
kész, bekötött, pörgethető, fincsi papírszagú könyvet készíteniük. Ha a
kiadványtervező jól dolgozik, akkor ez a munka elméletileg problémamentesen
zajlik.
Terjesztők
A
terjesztők feladata a nyomdából a raktárba szállítani a kiadott könyvet, majd
országszerte eljuttatni őket az összes partner-üzletbe, ahol végre sor kerül az
eladásra.
Igazgatóság
Az
igazgatóság nem vesz aktívan részt egy könyv kiadásában, ők felügyelik a
dolgozóikat, és csomópontként működnek, ahogy minden más cég igazgatósága.
Minden fontos hír hozzájuk fut be.
Ez
a cikk a legbarátságosabb módon írta le a kiadó dolgozóinak munkáját, de a
kiadón belüli élet íróként már közel sem ennyire mese habbal. A kiadón „keresztülverekedni
magad” ténylegesen egy harc, ami nagyon keveseknek sikerül.
De
egyelőre nem rontom el ennek a bejegyzésnek a hangulatát, hadd éljen tovább a
mézes-mázas illúzió még egy kicsit, majd a következő cikkben beszélgetünk a
kegyetlen írói valóságról. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése